Két évvel ezelőtt nyugdíjba mentem. Aki még tudja közületek és megteheti, kérem, juttassa el üzenetemet az ügyben illetékeseknek!
Anyák Napja alkalmából kérem, hogy a közmédia a felelőtlen és gátlástalan migránsozást azonnal hagyja abba.
A menekültekről szóló hírek közlésénél vegyék figyelembe a megbízhatóság, az ellenőrzöttség, a két független forrásból való megerősítettség, és az arányosság elvét. Arányosság alatt azt értem, hogy a hír jelentőségének megfelelően szülessen döntés arról bekerül-e vagy sem az aznapi hírfolyamba.
Édesanyám megmagyarázhatatlan eleséseinek egyikekor – sajnos az orvostudomány még nem áll azon a fokon, hogy az okot meg tudta volna állapítani -, mikor telefoni jelzésére, hogy a földön fekszik a szobájában és nem tud felkelni, azt mondta a segítségére sietésünkkor egyikünknek, felállás közben – valószínűleg még nem volt teljesen magánál –: „Állítsatok rendőrt az ajtóm elé, mert bejönnek és elözönlenek mindent”. Mondta az Édesanyám, aki végtelenül tájékozott és felvilágosult volt a világ dolgait illetően, nyilván a kormánypropaganda folyamatos ijesztgetésének hatásaként.
Eszembe jutott akkor, Áprily Lajos Édesanyjának halála után írt „A kertbe ment” című versének két sora: „…Uram, tele volt immár félelemmel, / sokszor riasztó árnyék lepte meg,…”.
Szabó Lőrinc „A vége” című versében így ír erről az állapotról: „…az élő mindenségből egyre jobban / kis életedre szűkül a világ, / szívedre szűkül és lassan kihűti / a vég s a vég előtti árvaság…”.
Úgy tűnik, egy bizonyos kor után óhatatlanul előretörhet megmagyarázhatatlan indokú és eredetű szorongás, félelem.
Nem kell importálni tehát az - egyébként nem létező - árnyakat, elég nekünk a hazai lidérc is!
Üdvözlettel
Echter István
p.s.: Úgy gondolom, most már elfogultság mentesen leírhatom kérésemet, nem vetődhet fel, hogy felmentést kérnék a kollektív rémisztgetés alól a saját Édesanyám számára, hiszen ő ez év március 7.-én 88 éves korában meghalt.
